Wednesday 15 February 2017

Növényi fehérje: A teljes értékű fehérje forrásokról

A teljes értékű fehérje forrásokról

Amikor szóba jön a növényi alapú étrend, a leggyakrabban felmerülő kérdés:
És mi a helyzet a proteinnel/ fehérjével?!

A kérdés logikus, hisz oly keveset tanultunk a növényi aminosavakról. Szóval, a kérdés jogos:
Van fehérje a növényekben?
Az első és legfontosabb, amit tisztáznunk kell, hogy a mi is a fehérje. A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. A fehérjék kialakításában a 20 féle „proteinogén” (fehérjealkotó) aminosav vesz részt. A húsz fehérjealkotó aminosav közül 9-et "esszenciális aminosavaknak” nevezünk. Ezek nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, mert a testünk nem képes önállóan előállítani őket. Így külső forrásokból kell hozzájuk jutnunk - legegyszerűbben élelmiszer formájában. A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek

Ha egy ételben mind a 9 esszenciális aminosav megtalálható, akkor nevezzük azt teljes értékű fehérje forrásnak avagy összetett proteinnek.

A 9 essenciális aminosav

Köztudott, hogy az állati izomszövet összetett fehérjeforrás, azonban mennyit tuduk a növényi alapú fehérje forrásokról?


Minden növényben található fehérje, vagy hogy pontosak legyünk: minden növényben megtalálhatóak az aminosav-építőelemek.
Gyakran hivatkoznak arra, hogy a növényi alapú ételek “hiányosak”, azaz nem mind a 9 esszenciális aminosav van jelen elegendő mennyiségben bennük*.

Mielőtt azonban túl hamar vonnánk le messzemenő következtetéseket, fontos tisztázni, hogy ezek az összetevők (ételek) nem kevésbé értékesek attól, hogy “nem teljes” proteinek. Ugyanis végtelenül egyszerű “összegyűjteni” a teljes spektrumát az alapvető aminosavaknak, még a legegyszerűbb zöldség-hüvelyes, gabona-hüvelyes kombóval (Mennyei chilisbab)  illetve gyümölcs-gabonaféle vagy magfélék-gyümölcs (Chia puding)  kombinációval is könnyű összeállítani (erre lesznek példák a késöbbiekben).



Emellett vannak olyan növényi alapú élelmiszerek, amelyekről ma már tudjuk, hogy komplex fehérjeforrások (a hivatkozások között megtalálhatók az erre vonatkozó, elmúlt évek részletes összetétel-elemzés vizsgálatainak eredményei *).

Még egy fontos aspektusa az úgynevezett "aminosav-kombinációnak" (azaz mikor különböző “nem-teljes” protein forrású ételeket párosítunk): a párosításnak nem kell ugyanabban az időben történnie! A nap folyamán bármikor lehet enni a különböző gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket, hüvelyeseket, magvakat és a dióféléket. A testünk fogja elvégezni a munkát, hogy összekapcsolja őket. Ezek az aminosavak olyanok, mint építőkövek, a test tudja, hogy mit és mikor kell használni, hogy az ember számára szükséges fehérjét felépítsék.



Azonban, mint már említettük, vannak olyan növényi alapú ételek, amelyek teljes értékű fehérje források/ összetett proteinek.
Itt a lista a növényi alapú, komplex / teljes fehérjetartalmú ételekről:
* Quinoa
* Amaranth
* Hajdina
* Kendermag
* Chia mag
* Aphanizomenon flos-aquae (alga)
* Spirulina

Példaként, az alábbi képen látható a Quinoa összetétel elemzése:
(Látható, mind a 9 esszenciális aminosav jelen van benne)


A második felmerülő kérdés: mennyi fehérjére van szükségünk?

Egy átlagos embernek körülbelül napi 0.6 – 1 g fehérjére van szüksége test-kilogramonként (pl: egy 55 kg súlyú nőnek, aki naponta 30 percnél kevesebbet mozog aktívan, 0.8 grammal számolva naponta kb. 44 g proteinre van szüksége.) A szakirodalom ettől eltérő mennyiséget javasol, megerőltető vagy atletikus sportolás, illetve terhesség esetén. Egy átlagos testalkatú embernek naponta, és mintegy 1500-2000 kalóriával kell ezt a proteinigényt bevinnie.

Azonban, végülis nem “amonosavakat” meg ”nyomelemeket” eszünk, hanem ételt! Így azt kell megnéznünk, hogy étellel be lehet e vinni az ajánlott protein mennyiséget:
Az alábbi linken megtalálható, milyen változatos módon lehet szervezetünk testfehérje igényét pótolni. És sokkal könnyebb, mint gondolnánk! (a link angolul van)
https://cronometer.com/

Az alábbi az én példám alapján készült: nő, 170 cm, 55 kg, 0,8 g fehérje/test kilogrammal számolva. Mint látható, kevesebb mint 1000 kalóriával már majdnem elértem a napi 44 g fehérjeszükségletemet! Fontos megjegyeznem, hogy kb. napi 1800 kalóriát fogyasztok, az alábbi példa csupán azt szemlélteti, milyen könnyen elérheti az ember a napi fehérjeszükségletét.

A listán szereplő ételek magyarul, fentről lefelé olvasva:
Őrölt lenmag (kitűnő fehérje és Omega3 zsírsav forrás)
Egyszerű fehér rizs
Zabkása
Főtt bab
Teljes kiőrlésű kenyér
Mogyóróvaj
Nyers spenótlevél
Egyszerű szójatej



* Fontos megértenünk, hogy minden növényi alapanyag/élelmiszer tartalmazza mind a 9 esszenciális zsírsavat, de a legtöbbet azért nem nevezik teljes, illetve összetett fehérjeforrásnak, mert a bennük lévő, rendelkezésre álló aminosavak mennyisége nagyon kicsi. Amennyiben például úgy döntene, hogy a napi fehérje pótlását csak főtt krumpliból szeretné fedezni, meg kellene ennie 3kg-ot ahhoz, hogy "összegyűjtse" megfelelő mennyiségben az összes esszenciális aminosavat.
Ezen a linken megnézhető az összes élelmiszer tápanyag összetételét:
https://ndb.nal.usda.gov/ndb/



Felhasznált irodalom és hivatkozások:


Nutritional Update for Physicians: Plant-Based Diets: 



Stanford University: Food and Health course



2 comments :

  1. Now this is something worth sharing. I have no idea before about the protein deployment and its best sources in nature. You just nailed it with your post. Keep up doing this wonderful work blogging.

    ReplyDelete
  2. Thanks so much! We're so glad for your support.

    ReplyDelete